Rhorer István királyi tanácsos 1734
Rohrer Ferenc 1844
Rohrer Emilia 1896
Rohrer Amália 1900
Rohrer István plébános, kitelepítettek emlékműve
Rohrer István 1902
dr. Rhorer László
Rohrer Ference 1844 Öttevény/Rohrer-föld
dr. Rohrer Viktor ügyvédi egyezség
Liszt Ferenc-t tanította Johann Rohrer
Rohrer György 1886 téglagyár
Rohrer János hegymester Pula 1859
Rohrer János locsmándi főesperes 1718
Leszármazottak
Az eddig felkutatott családfa
Fertőrákos
A II. Világháborút követő kitelepítés a falu lakosságának 90%-át Németországba száműzte. Az újonnan berendezkedő kormányzat a kitelepítettek földjét, házát és jószágát itt tartotta. Személyenként 100 kg-nál több csomagot nem vihettek magukkal. A szegényebbek itt maradhattak, mert a kitelepítés végrehajtóinak elsősorban a vagyonra fájt a foguk.
A marhavagonokból álló 3 szerelvényből az első 1946. április végén indult Sopronból 600 fertőrákosi lakossal együtt. A második szerelvény május elején hagyta el a pályaudvart. Ezzel ment Rohrer István plébános is. Káplánja a következő szerelvénnyel hagyta el az országot. Mindketten önként távoztak, nem akarták elhagyni híveiket.
A kitelepítettek helyére a Felvidékről elűzött magyar parasztcsaládok költöztek. Az 1949-es népszámlálás 2150 főt regisztrált, tehát legalább 1680 telepes volt a faluban. Ennek eredményeként a település etnikai összetétele, szokásai és életvitele is megváltozott.
1996-ban a kitelepítés jubileumi ünnepén avatott emlékszobor a 3500 elűzöttnek állít emléket.
1945. április 23. Fertőrákos, Rohrer István plébános:
„Asszonyokat és leányokat megbecstelenítettek, ruhákat, élelmiszereket, bort raboltak, egyik-másik helyen a bútorokat összetörték s a lakásokat feldúlták. Híveim közül többen panaszkodtak már, hogy elvitték mindenüket. Félelem s rettegés közepette töltötték napjaikat s különösen éjjeleiket. A zárdában is nagy pusztítást vittek véghez. A kápolnát feldúlták az oltárral együtt.”
forrás: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/kitelepitettek_emlekmuve.html